Kékszakáll – Kurt Vonnegut

Kékszakáll

Kurt Vonnegut

életrajz

Tetszett
Nem tetszett
Kívánságlistára
Kihagyom

Rabo Karabekian idős festő Long Island-i házában él, és egy lezárt pajtát minden látogató elől elzár. Magányába Circe Berman érkezik, aki önéletrajzírásra ösztönzi, és a titkos helyiség iránt is érdeklődik. Rabo az örmény családi múlttól a művészi pályáig jut emlékeiben, miközben vendége a jelenét rendezi át. A beszédes visszatekintésből egyre világosabban látszik, milyen nehéz elmondania azt, amit képeiben szeretett volna megőrizni.

Miért érdemes?

Rabo közvetlen, beszélgetős hangja könnyű belépést kínál egy művész életébe. A könyv múltbeli emlékeket és jelen idejű feljegyzéseket váltogat, ezért a visszatekintés irányát a házban zajló események is alakítják. Az elbeszélő félbehagyhat egy történetet, hogy a körülötte nyüzsgő emberekről panaszkodjon. Ettől a vallomás készülés közben válik láthatóvá. A festészetről szóló viták mögött hamar személyes sértettség, bizonytalanság és pénz jelenik meg. A technikai tudás, a művészi érték és az üzleti siker különböző mércéket kínál. A saját alkotások anyagi tönkremenetele különösen furcsa fényt vet a maradandóság vágyára. A regényhez kevés művészettörténeti előismeret kell: a nézeteltérések emberi oldala végig követhető. A humor enyhíti az önéletrajz ünnepélyességét. A megszólaló egyszerre szeretné irányítani a róla kialakuló képet és kibeszélni azt, ami bántja. Circe jelenléte újabb ellenvetéseket hoz ebbe a monológba. Az egymást bosszantó emberek beszélgetései miatt az emlékezéshez társas helyzet tartozik, amelyben az önmagyarázat időnként védekezéssé válik. A bezárt tér titka kíváncsiságot kelt, de az olvasás súlyát a művészi megszólalás nehézsége adja. A háború és az örökölt családi veszteségek fokozatosan mélyítik a könnyed előadást. A regény a szerző fantasztikus történeteihez képest hétköznapibb közegben marad. A képekről folyó szócsaták végül ahhoz vezetnek közel, mennyit lehet mások számára hozzáférhetővé tenni egy ember tapasztalataiból.

Kinek való?

Neked való, ha szívesen hallgatsz egy önironikus, olykor sértődött elbeszélőt, és érdekel a művészet személyes tétje. A jelenbeli beszélgetések meg a múlt emlékei közötti váltásokat kedveled, a lassan kibomló titoknál pedig a hang is fontos neked.

Kinek nem feltétlenül?

Nem feltétlenül neked való, ha a cím nyomán gótikus rémtörténetet vagy gyors nyomozást vársz. Hosszabb kitérők foglalkoznak festészettel, pénzzel és sértett hiúsággal; a könnyed társalgás mögött háborús emlékek és súlyos családi veszteségek húzódnak.

Ehhez hasonlót keresel?

Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.

Ajánlót kérek