Babbitt

Miért érdemes?

George F. Babbitt ingatlanközvetítőként sikeresnek számít Zenithben, családja és üzleti köre szerint mintaszerű életet él. Napjai mégis olyan előre gyártott mondatokból, vásárlásokból és társasági kötelezettségekből állnak, amelyek mögött egyre erősebb elégedetlenség dolgozik. A regény az amerikai középosztály nyelvét belülről utánozza, így a szatíra sokszor Babbitt saját lelkes kijelentéseiben válik láthatóvá. A főhős lázadása kezdetben inkább hangulat, mint program. Barátja, Paul Riesling tragédiája, egy új kapcsolat és a bohém társaság rövid időre más lehetőséget mutat, de Babbitt szabadságvágya továbbra is a megszokott fogyasztói és férfiszerepek szókészletéből épül. Ez a korlátozottság teszi egyszerre nevetségessé és sebezhetővé. Megérti saját csapdáját, miközben alig talál hozzá új nyelvet. Zenith kitalált városa irodákkal, klubokkal, templomokkal és reklámokkal szervezi a közösségi életet. A társasági elfogadás üzleti előnnyel jár, az eltérés pedig gyorsan veszteséggé válik. A regény pontosan követi, miként működik a nyomás baráti meghívásokon, kampányokon és családi beszélgetéseken keresztül. Babbitt választásai így személyesek maradnak, ugyanakkor egy egész gazdasági rend ösztönzőit teszik láthatóvá. A könyv hosszú, epizodikus építkezése szándékosan ismétli a mindennapi rutint. Érdemes a reklámnyelv, a közhelyek és az önigazolások változását figyelni. A humor mögött erős magány húzódik, a lezárás pedig korlátozott reményt enged a következő nemzedéknek. Olyan szatíra ez, amely a képmutatás mellett az alkalmazkodás csábítását is megmutatja, ezért Babbitt egyszerre típus és esendő ember.