Macskaregény
A szerző macskáinak történeteiből családi és irodalmi emlékezet rajzolódik ki. Tilette és a többi állat a lakásokhoz, utazásokhoz, barátokhoz és Mészöly Miklóshoz kötődő jeleneteket hív elő; mellettük Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Nádas Péter és más alkotók is feltűnnek. A kedves anekdoták mögött veszteség, öregedés és halál tapasztalata dolgozik. Személyes emlékkönyv játékos, olykor nyers őszinteséggel.
Miért érdemes?
A cím könnyed állattörténetet ígérhet, a könyv azonban emlékezésmozaik. A macskák egy-egy korszakhoz, lakáshoz és emberi kapcsolathoz vezetnek vissza, ezért a fejezetek asszociatív rendben nyílnak egymásból. Az olvasás akkor gazdag, ha elfogadod a szabályos időrend hiányát, és követed, miként hív elő egy állat mozdulata régi barátságokat és veszteségeket. Polcz Alaine hangja közvetlen, szeretetteljes és néha meglepően nyers. Az állatok viselkedését pontosan figyeli, közben saját reakcióit sem szépíti. A humor és az irónia oldja a szomorúbb emlékeket, de sosem tünteti el őket. A könyv ettől egyszerre otthonos és nyugtalanító: a meghittség mögött állandóan ott van az elmúlás tudata. Az irodalmi barátok nem díszes névsorként jelennek meg. Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Nádas Péter és mások hétköznapi helyzetekben lépnek be a történetekbe, így az emlékezés egy alkotói közeg bensőséges oldalát is megmutatja. Mészöly Miklós alakja a házasság, a közös élet és a hiány tapasztalatát kapcsolja össze. A macska a kötetben önálló lény és emlékezeti kapu. Jelenléte segít beszélni ragaszkodásról, testi közelségről, kiszolgáltatottságról és a halál utáni hiányról. A történetek kerülik az emberi szerepek egyszerű helyettesítését; azt mutatják meg, hogyan alakítja át egy másik élőlény a család ritmusát és a veszteség nyelvét. A töredékes szerkezet végül különös egységet teremt: a lakások, barátok és macskák egy élet közös terében gyűlnek össze. Az olvasóban a szeretet konkrét gesztusai maradnak meg, mellettük az a felismerés, hogy az emlékezés útjai kiszámíthatatlanok.
Kinek való?
Neked való, ha az állatokról szóló történetekben családi emlékezetet, irodalmi közeget és az emberi kötődés finom részleteit is keresed. Különösen erős lehet számodra, ha szereted a mozaikos önéletrajzi prózát, a száraz humort és az elmúlásról személyesen beszélő könyveket.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha összefüggő cselekményt vagy kizárólag derűs macskaanekdotákat vársz. A kötet gyakran érinti az öregedést, a betegséget és a veszteséget, szerkezete asszociatív, hangja pedig a gyengédség mellett nyers és ironikus is tud lenni.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek