Régimódi történet
kortárs szépirodalom
Szabó Magda saját családtörténetéből épített nagyregénye. Az anyja halála után az írónő egy fiókban különös hagyatékot talál: néhány tárgyat, amelyek sehogy sem illenek az ismert családi legendáriumba, és innen indul a nyomozás: ki volt valójában Jablonczay Lenke? Dokumentumokkal, levelekkel és tanúkkal járja végig az anyja életét, és közben feltárul a régi Debrecen egész elsüllyedt világa: Rickl Mária, a kufárlelkű kalmárdinasztia-örökös nagyanya, aki vasszigorral tart össze mindent, amit a férfiak széthordanak; Junior, a léha, elbűvölő nagyapa, aki két kézzel szórja el a vagyont; és köztük Lenke, a zseniális kislány, akinek az élete egészen máshová kanyarodik, mint ahová a tehetsége vinné. Kíméletlenül pontos, mégis szeretetteli családregény női sorsokról és továbbadott sebekről.
Miért érdemes?
Az anyja halála után Szabó Magda egy fiókban különös hagyatékot talál: néhány tárgyat, amelyek sehogy sem illenek az ismert családi legendáriumba. Ebből a fiókból indul a magyar irodalom egyik legnagyobb családregénye — amely egyben nyomozás is: ki volt valójában Jablonczay Lenke? Az írónő módszeresen, dokumentumokkal, levelekkel, tanúkkal járja végig az anyja életét — és közben feltárul a régi Debrecen egész elsüllyedt világa.
A család pedig regénybe illő — most már szó szerint: ott van Rickl Mária, a „kufárlelkű" kalmárdinasztia-örökös nagyanya, aki vasszigorral tart össze mindent, amit a férfiak széthordanak; Junior, a léha, elbűvölő nagyapa, aki két kézzel szórja el a vagyont és a szeretetet; és köztük Lenke, a zseniális kislány, akit ide-oda passzolnak — zongoraművésznek indul, írónak való tehetsége van, és az élete mégis egészen máshová kanyarodik. Szabó Magda kíméletlen krónikás: a saját családjának sem kegyelmez — és éppen ettől válik a könyv minden család könyvévé.
Mert a Régimódi történet valójában arról szól, amiről minden családban hallgatnak: az eltemetett sérelmekről, a továbbadott sebekről, arról, hogy az anyánk is volt valaki, mielőtt az anyánk lett. Az ajtó írói őszintesége itt családi léptékben működik — és a végére az olvasó a saját felmenőire gondol: mit nem kérdeztem meg, amíg lehetett?
Vaskos, mégis sodró olvasmány: Szabó Magda mesélőkedve a legsúlyosabb anyagot is viszi — a dzsentri-Debrecen tablója, esküvők, csődök, botrányok és szerelmek úgy peregnek, mint egy nagy klasszikus regényben. A magyar családregény csúcsa — és a kulcs az egész életműhöz: aki ezt olvasta, Az ajtót és a Für Elise-t is mélyebben érti.
Kinek való?
Neked való, ha Az ajtó után tovább mennél az életműben — ez a másik nagy számvetés-könyv: ott egy idegenné vált társ, itt a saját anya titka. Ha érdekel a családtörténet — akár a sajátodat kutatod —, ez a könyv megmutatja, mit jelent tényleg végigmenni rajta, szépítés nélkül. És ha az anya-lánya viszony témája közel áll hozzád, ennél mélyebbet magyarul nem írtak. Debrecenieknek és a városhoz kötődőknek pedig külön ajándék: a régi cívisváros utcái, boltjai, iskolái olyan élességgel támadnak fel benne, hogy a könyv máig a város irodalmi emlékműve.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha az Abigél-féle regényes sodrást várod: az indítás dokumentumos, lassú — a fiók, a források, a módszer —, a történet fokozatosan forr fel. A népes rokonság eleinte próbára tesz: sok név, sok ág — az elejéhez figyelem kell. És a könyv kérdez: a saját családi hallgatásaidra fogsz gondolni közben — megrendítő, de nem mindig kényelmes olvasmány.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek