Szindbád utazásai
klasszikus
Az idősödő Szindbád hajdani városok, fogadók és nők felé indul, mert az emlékezésben újra átélhetőnek reméli az elszalasztott pillanatokat. A különálló történetek más-más találkozást és utat követnek, miközben a hajós alakja, érzéki figyelme és az idő múlása összeköti őket. Nosztalgikus, ironikus gyűjtemény a vágy állhatatlanságáról, az öncsalásról és a visszatérés lehetetlenségéről.
Miért érdemes?
Szindbád utazásai az emlékezést cselekvéssé változtatják. A hajós újra felkeres városokat, fogadókat és nőket, mintha egy régi hely pontos megérintésével visszahozhatná korábbi önmagát. Minden találkozásban ott dolgozik a vágy, de ugyanilyen fontos az idő tapasztalata: a helyek átalakulnak, az emberek megöregszenek, a felidézett pillanat pedig sosem egyezik teljesen a jelennel. A hős egyszerre csábító, utazó és saját legendájának szerkesztője. Érzékenyen észrevesz egy étel illatát, egy ruha anyagát vagy egy régi utca hangulatát, ám ez az érzékiség nem teszi feltétlenül figyelmessé mások szükségleteire. A nők gyakran pontosabban látják őt, mint ő önmagát, és egy-egy visszautasítás vagy ironikus mondat megbontja a romantikus szerepet. Az elbeszélések ritmusa többnyire ráérős. A cselekménynél nagyobb súlyt kap a megérkezés, az étkezés, a séta és a beszélgetés, közben egyetlen gesztus váratlanul megmutathat egy régi kapcsolat kudarcát. A próza gazdag képei között humor és melankólia váltakozik; a szépség mögött folyton érződik az elmúlás. Mivel a darabok önállók, a kötet szakaszosan is olvasható, de az ismétlődő motívumok egymást erősítik. A gyűjtemény annak lehet izgalmas, aki a kalandos fordulatok helyett az emlékezet finom mozgásait figyeli. Szindbád alakja nem erkölcsi példa; önzése, hiúsága és sebezhetősége együtt teszi elevenné. A történetek azt is megmutatják, hogyan őriznek meg a kisvárosok és a hétköznapi tárgyak egy eltűnő életformát. A korszak nemi szerepei és a hős nőkhöz való viszonya mai olvasóként távolságot kívánhat, ez a feszültség azonban része a mű önleleplező erejének.
Kinek való?
Neked való, ha az epizodikus, hangulatra és emlékezésre épülő prózát kedveled, és szívesen időzöl régi városokban, vendéglőkben, különös találkozásokban. Neked szólhat akkor is, ha érdekel egy önmagát folyton újramesélő hős, akit egyszerre lehet vonzónak, nevetségesnek és esendőnek látni.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha szoros regénycselekményt vagy folyamatosan növekvő tétet keresel. A történetek különállók, a ritmus ráérős, a hős nőkhöz való viszonya pedig mai szemmel gyakran önző és tárgyiasító. A kötet fő öröme a nyelvben és az ismétlődő motívumokban rejlik.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek