Mondják meg Zsófikának
kortárs szépirodalom
Apja temetésén Zsófika nem sír, és az sem látszik megviselni, hogy el kell hagyniuk a régi lakást, a felnőttek ezért furcsa, nehezen kezelhető gyereknek tartják. Az egyetlen ember, aki igazán értette, az apja volt, aki halála előtt egy félbemaradt mondatot hagyott hátra neki. A kislány maga indul el, hogy kiderítse a hiányzó szavakat, és közben ösztönös éleslátással avatkozik bele a körülötte élő felnőttek sorsába, akik között igazi barátokra talál. Meleg hangú ifjúsági regény kívülállásról, tisztességről és bátorságról.
Miért érdemes?
Zsófika apja halála után egy befejezetlen mondatot próbál megérteni. Ez a hiány ad irányt a történetnek: a kislány azt keresi, mit akart még elmondani neki az az ember, aki közel állt hozzá. A keresés során azonban más emberek gondjaihoz is közelebb kerül. A regény a gyász bizonytalanságát a felnövés hétköznapi feladataival kapcsolja össze, ezért egy apró figyelmességnek is komoly súlya lehet benne. Szabó Magda a gyerekek mellett a felnőttek esendőségét is megmutatja. A tanár, a szülő vagy az idős ismerős saját félelmekkel és sérelmekkel él, amelyekből a gyerek sokszor többet érzékel, mint gondolnák. Zsófika kapcsolatai így több irányba nyitják a könyvet: az iskolai világ és az otthoni viszonyok egymásba érnek, a megértés pedig kölcsönös feladattá válik. Az olvasás örömét részben az adhatja, ahogy a visszahúzódó lányban rejlő figyelem és segítőkészség teret kap. A történetben a cselekvésnek nevelő ereje van, és a másokért vállalt felelősség fontos mérce. Ezt a szemléletet a korabeli közösségi eszmények is alakítják. Érdemes nyitott szemmel követned, hol támogatja a közösség a gyereket, és milyen elvárásokat támaszt vele szemben. A könyv érzelmes, de a veszteség mellett kapcsolódási lehetőségeket is keres. A cím kérdését magaddal viheted, miközben a szereplők egyre összetettebbé válnak előtted. Akkor adhat sokat, ha érdekel a csendesebb gyerekek belső élete, és szívesen gondolkodsz azon, hogyan lehet meghallani egy nehezen megfogalmazott igényt. Felnőttként a saját figyelmetlenségeidet is könnyebb lehet felismerned benne.
Kinek való?
Neked való, ha a gyász és a felnövés történeteiben a gondoskodó kapcsolatok alakulása érdekel. Zsófika keresése kamaszként is közel kerülhet hozzád, felnőttként pedig a szülők és tanárok tévedéseiben találhatsz ismerős, továbbgondolható helyzeteket.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha most kerülöd a szülő elvesztéséről szóló könyveket, vagy teljesen mai iskolai közeget vársz. A közösségi felelősség hangsúlyozása és a korabeli nevelési eszmények néhol tanító jellegűvé teszik a történetet.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek