A kőszívű ember fiai
romantikus
Baradlay Kazimir a halálos ágyán részletes végrendeletet mond tollba: mindhárom fiának kijelöli az életútját, és a családot a bécsi udvar szolgálatában akarja tartani. Az özvegy ellenben az ellenkezőjét teszi, és hazahívja Szentpétervárról a legidősebb fiút, Ödönt. Richárd huszártisztként Bécsben állomásozik, Jenő hivatalnokként Alfonsine körül forgolódik. A szabadságharc mindhármukat próbára teszi, a bukás után pedig egyikük a másik nevében lép a vérbíróság elé.
Miért érdemes?
A szabadságharc két évtizedes évfordulójára készült, és Jókai olyan eseményekről ír, amelyeknek maga is részese volt: az isaszegi ütközet, Buda ostroma és a megtorlás napjai a saját emlékanyagából épülnek. A regény szándékosan negyvennyolc fejezetből áll. Az elbeszélő időnként kilép a történetből, megszólítja az olvasót, és jelzi, hogy amit mond, arra még élő tanúk emlékeznek. Ez a hang emeli a könyvet a történelmi kalandregény fölé. A három testvér útja három különböző választ ad ugyanarra a kérdésre, és a legcsendesebb fiúé lesz a legsúlyosabb.
Kinek való?
Neked való, ha szereted a családregényeket, amelyekben a magántörténet és a közélet egymásba fonódik. Ha érdekel a szabadságharc mint megélt tapasztalat, és elviseled, hogy az elbeszélő nyíltan az egyik oldalon áll, ez a könyv erős élmény lesz. Jó belépő akkor is, ha Jókaival most ismerkedsz.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha a történelmi regényektől több szempontú, kiegyensúlyozott ábrázolást vársz: a szereplők erkölcsi helye szinte mindig az első említésnél eldől. Csatajelenetek, kivégzés és börtönévek is szerepelnek benne. A nyelvezete tizenkilencedik századi, hosszú körmondatokkal, ami az első ötven oldalon lassíthat.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek