Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja

Miért érdemes?

A Fábián Marcell-sorozat első része a századelő Zomborába helyez egy tizenhárom napos nyomozást. A frissen szervezett rendőrség fiatal pandúrdetektívje több rejtélyes haláleset között keres kapcsolatot, miközben az új bűnüldözési módszerek még együtt élnek a személyes ismeretségekkel és a helyi tekintélyek befolyásával. A kisváros utcái, hivatalai és társasági körei olyan hálót alkotnak, amelyben minden tanú vallomása egyben saját helyzetének védelme is. A nyomozás feszültségét az adja, hogy Fábián kevés idővel és korlátozott eszközzel dolgozik. A bizonyítékok értéke még vitatott, a sajtó és a szóbeszéd gyorsan alakítja a közvéleményt, a felettesek pedig látványos eredményt várnak. A detektívnek ezért módszert is kell teremtenie: eldönteni, mikor bízhat egy tárgyban, egy emlékezetben vagy egy levélben. A rendőri munka így a modernitás egyik helyi kísérleteként jelenik meg. A regény valós kulturális alakokat is beenged a fikcióba, köztük Gozsdu Eleket, és ezzel a bűnügyi történetet irodalmi emlékezethez kapcsolja. Zombor többnyelvű, soknemzetiségű közegében a társadalmi különbségek és a nyelvi határok meghatározzák, ki kitől kérhet segítséget. Fábián személyes élete és munkája sem választható el teljesen, ezért a nyomozó alakja már az első kötetben esendő, hosszabb távon változó figuraként épül fel. Kezdd itt, ha történelmi krimit szeretnél délvidéki városi környezettel, lassan összeálló bizonyítéklánccal és erős korhangulattal. A könyv a rejtély mellett a rendőrség intézményesülését és a helyi társadalom működését is követi. A folytatások újabb évekre és ügyekre lépnek tovább, miközben megtartják Fábián kapcsolatait; az első rész nélkül több személyes utalás és szakmai fejlődési pont veszítene a súlyából.