A hazátlan ember
életrajz
A szerző a háborúkról és a környezet pusztításáról beszél, közben saját munkájához, családjához és hétköznapi tapasztalataihoz tér vissza. Semmelweis példája és az autók iránti vonzalom ugyanabba a gondolatmenetbe kerül, amely az emberi gondoskodást a rombolás szokásaival szembesíti. A rövid írásokban a hazája politikájától elidegenedett szerző személyes hangon vitatkozik. Indulatos megjegyzéseit az öregedés öniróniája kíséri.
Miért érdemes?
A hazátlan emberben Vonnegut rövid esszéi és személyes emlékei egy idős író beszélgetését idézik. Családról, munkáról, háborúról és a közös világ állapotáról gondolkodik, gyakran hirtelen irányt váltva. Az olvasás közelségét az adja, hogy a nagy kérdésekhez hétköznapi tapasztalatokon át érkezik meg, és a keserű megjegyzések mögül is kihallatszik az emberi figyelem. A kötet laza fejezetrendje rövid olvasásokhoz is alkalmas. Egy emlék, egy szellemes megfigyelés vagy egy indulatos állítás külön is tovább dolgozhat benned. A saját rajzok és a tömör, beszédszerű megfogalmazások személyessé teszik a lapokat. A gondolatmenet sokszor egy társalgás szabad kitérőit követi, ezért érdemes a visszatérő aggodalmak összefüggéseit keresned. Vonnegut határozott politikai véleményt mond, különösen az amerikai hatalomgyakorlásról és a háborúról. A kifakadások az adott korszakhoz kötődnek, a környezeti pusztítás és a közösségi felelősség kérdései viszont tágabb gondolkodásra is hívnak. Állításait vitathatod, hiszen a személyes hang sarkítással és indulattal dolgozik. A könyv olvasásához az ellenkezésed is hozzáadhat. A sötét humor mellett újra felbukkan az igény, hogy az emberek kíméletesebben bánjanak egymással. Ettől az elkeseredésnek személyes tétje marad, és a tréfák gyakran fájdalmasabb gondolatot engednek közel. A kötet jó találkozás lehet ezzel az esszéhanggal akkor is, ha a regényeit még nem ismered. Különösen akkor érdemes időznöd vele, ha egy következetesen elégedetlen, mégis gondoskodást kereső nézőpont érdekel.
Kinek való?
Neked való, ha kedveled a személyes esszét, a fanyar humort és a rövid gondolatmeneteket, amelyeket később is tovább forgathatsz. Érdekel, hogyan kapcsolódik össze egy író emlékezete a közéleti felháborodással, és a sarkos véleményeket vita közben is szívesen hallgatod.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha összefüggő regénycselekményt, részletes életrajzot vagy kiegyensúlyozott politikai elemzést vársz. A szöveg csapongó, indulatos és olykor ismétlődő; a háborús emlékek, a környezet romlása és az emberiségről mondott keserű ítéletek megterhelhetnek.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek