Bujkál a hold

Miért érdemes?

A Bujkál a hold történelmi tapasztalatot kalandregényes helyzetbe sűrít. A soproni erdőmérnök-hallgatók a forradalom leverése után hagyják el az országot, Kanadában pedig tanulás helyett kiszolgáltatott fakitermelő munkában találják magukat. Az öt fiú szökése fizikai vállalkozás, ugyanakkor döntés arról is, milyen árat hajlandók fizetni a szabadságért és a remélt újrakezdésért. A kanadai vadon önálló ellenféllé válik. A távolságok, a mocsarak, az élelemhiány és a hideg folyamatosan átírja a terveket, miközben a szereplők erdészeti tudása sem ad biztos védelmet. Szilvási részletesen követi a gyakorlati túlélést, mégis az emberi kapcsolatokon tartja a figyelmet: félelmek, régi sérelmek és eltérő felelősségérzetek kerülnek felszínre. A fiúk közös történetét személyes múltak árnyalják. A hazához, családhoz és szerelemhez fűződő emlékek a menetelés közben bontakoznak ki, így a tájhoz való viszonyukban is különbségek látszanak. Holló Péter erdészeti tudása különösen fontossá válik. A társadalmi háttérhez kapcsolt jellemrajz és a kivándorlás értelmezése a keletkezés korának politikai szemléletét is őrzi; ezt olvasás közben érdemes mérlegelni. A folytatás, az Egyszer-volt szerelem Holló Péter hazatérését és visszailleszkedését mutatja meg, ezért a két kötet együtt ad teljesebb ívet. A nyitórész önálló vadonregényként is olvasható, történelmi háttere azonban külön súlyt ad neki. Érdemes figyelni, hogyan változik a szereplők szabadságról alkotott képe, amikor a tábor elhagyása után a természet és saját döntéseik szabnak új határokat.