Micimackó
klasszikus
Sorozat: Micimackó, 1. kötet
A Micimackó első kötete, A. A. Milne gyerekkönyv-klasszikusa Karinthy Frigyes fordításában. A Százholdas Pagonyban él egy csekély értelmű, mézért élő-haló medvebocs, aki verseket költ, az örökké szorongó Malacka, a mindenben rosszat sejtő Füles és a magát okosnak mutató Bagoly; közöttük jár Róbert Gida, az egyetlen ember. Az epizódok az Elefánt-lestől az árvízen és az északi-sarki expedíción át Füles elveszett farkáig gyerekkalandok és szelíd humorú emberi típustan egyszerre. Rövid fejezetekből álló, felolvasásra született meseregény barátságról, félelemről és elfogadásról.
Miért érdemes?
A Százholdas Pagonyban lakik egy csekély értelmű medvebocs, aki verseket költ és mézért él-hal; egy örökké szorongó Malacka; egy Füles, aki mindenben a rosszat látja — és mindig igaza lesz benne; meg egy Bagoly, aki okosabbnak látszik, mint amilyen. Közöttük jár Róbert Gida, az egyetlen ember — és az epizódok, amiket együtt átélnek (Elefánt-les, árvíz, expedíció az Északi-sarkra, Füles elveszett farka), a világirodalom legtisztább gyerekkönyv-oldalai közé tartoznak.
A Micimackó nagy titka, hogy két könyv egyszerre. A gyerek kalandokat kap, felnőttként viszont az ember rájön, hogy a Pagony lakói mi vagyunk: Füles borúlátása, Nyuszi fontoskodása, Bagoly áltudományos okoskodása, Malacka szorongása és Micimackó zavartalan jelen-létezése — egy teljes emberi típustan, szelíd humorba csomagolva. Milne soha nem magyaráz és soha nem tanít; csak hagyja, hogy a figurák tegyék a dolgukat, és ettől lesz a könyv kimeríthetetlen.
Magyarul pedig külön kincsünk van: a fordítás Karinthy Frigyes munkája, amit nyugodtan nevezhetünk társszerzőségnek — a magyar Micimackó nyelvi leleményei, versikéi és neve maga is a magyar irodalom része lett. Kevés fordítás van a világon, amely ennyire egyenrangú az eredetivel; a magyar olvasó duplán szerencsés.
Olvasni pedig a legjobb hangosan: a Micimackó a felolvasás etalonja — rövid fejezetek, ismételhető poénok, esti mese-ritmus. És az a fajta könyv, amelyhez az ember felnőttként is visszatér: nehéz napok után tíz perc a Pagonyban máig az egyik legmegbízhatóbb gyógymód. És ott a vége: a Pagony-történetek búcsúja — Róbert Gida iskolába megy — a gyerekirodalom egyik legszebb, legfájdalmasabb lezárása, amelyet felnőttként száraz szemmel elolvasni szinte lehetetlen.
Kinek való?
Neked való, ha esti felolvasáshoz keresed a biztos klasszikust — ez az, generációk óta, és a felolvasó felnőtt legalább annyira élvezi. Ha felnőttként rég jártál a Pagonyban, az újraolvasás meglepetés lesz: a humor rétegei és a figurák pontossága csak most látszanak igazán. És ajándéknak verhetetlen: születendő babától nagyszülőig mindenkinek mond valamit. Ha pedig filozófiai kedved van: a Micimackó köré egész könyvtárnyi játékos bölcselet épült — de az eredeti mindent tud, amit a kommentárjai.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha összefüggő, fordulatos cselekményt vársz — a Micimackó epizodikus: kis történetek füzére, és pont ebben van az ereje. Aki a cukiságra gyanakszik, annak jó hír: a könyv valójában szárazon humoros az édeskés hangnem helyett, bár az első benyomáson ez ritkán látszik. És a versikék, szójátékok lassú, ízlelgető olvasást kérnek — kapkodva a fele elvész.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek