Nudge
nonfiction
Ha egy iskolai menzán a gyümölcs kerül szemmagasságba, a chips pedig hátra, a gyerekek választása megváltozik anélkül, hogy bármit megtiltottunk volna – ez a könyv alapgondolata. Minden döntésünknek van egy tervezett környezete, és aki ezt tervezi, az a választásainkat is alakítja: az alapértelmezés, a sorrend, a megfogalmazás. Ebből vezetik le a szerzők a libertárius paternalizmust, amely szabadon hagyja a választást, de úgy rendezi el, hogy a tunya, rövidlátó, társas nyomásra érzékeny ember a jobb irányba billenjen. A példák nyugdíj-előtakarékosságról, szervadományozásról és egészségbiztosításról szólnak. A könyv vitát is kiváltott: hol válik a terelés tolakodássá.
Miért érdemes?
Kevés könyv adott nevet egy egész közpolitikai irányzatnak. Ez igen: a terelés – a nudge – azóta kormányzati egységek, viselkedéstudományi csapatok és vállalati döntéstervezés közös szava. A könyv azt mondja ki, amit utána már nem lehet visszavonni: semleges döntési környezet nincs, az alapértelmezés mindig valamerre húz, tehát jobb, ha tudatosan tervezzük.
A gondolatmenet két oszlopon áll. Az egyik a pszichológia: a tankönyvi racionális lény helyett a tévedő, halogató, a többieket figyelő embert veszi alapul – horgonyzás, hozzáférhetőség, státuszkvó-torzítás, nyájkövetés. A másik a tervezés: ha ez így van, a választás elrendezése felelősség. Innen jön a program, amely a béremeléshez köti a megtakarítás növelését, vagy a szervdonorságról szóló kötelező nyilatkozat a jogosítvány megújításakor.
A kritika itt is a könyv része lett. Hol ér véget a terelés, és hol kezdődik a lökés – ha az ember nem ismeri a saját érdekét, miért állnánk meg a finom eszközöknél? Mások szerint a fogalom azóta annyira kitágult, hogy már mindent jelent, és a bizonyítékok a hatására vegyesek. Ezeket a kérdéseket érdemes a könyvvel együtt olvasni.
Magyarul egyetlen kiadása jelent meg, ezért kevesen ismerik, pedig a viselkedésgazdaságtan három magyar alapkönyve közül – a Gyors és lassú gondolkodás, a Rendbontók és ez – ez a gyakorlati irányú: azoknak szól, akik mások döntési helyzeteit tervezik.
Kinek való?
Neked való, ha közpolitikával, terméktervezéssel, emberi erőforrással vagy bármilyen olyan munkával foglalkozol, ahol mások döntési helyzeteit alakítod; ha a viselkedésgazdaságtan alkalmazott oldala érdekel az elmélet helyett; vagy ha a Rendbontók után kíváncsi vagy, mit kezdett a szerző a saját eredményeivel.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha az egyéni döntéseidhez keresel segítséget, mert a könyv a rendszerek tervezőinek szól; ha az amerikai nyugdíj- és egészségbiztosítási példák távol állnak tőled; vagy ha a paternalizmus bármilyen formája elvből zavar – akkor viszont a kritikáival együtt érdemes elolvasni.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek