TündérVölgy

Miért érdemes?

Az apa csöndje személyes feladattá teszi a múlt felidézését. A fiú számára a családi közelség sem jelent teljes tudást arról, mit élt át a másik ember. A regény az apró gesztusoknak és a kimondatlan dolgoknak is teret ad, ezért olvasás közben egy ismerős viszonyon belül érezheted meg az idegenséget. Az apához vezető út minduntalan az emlékező saját kérdéseihez tér vissza. A vissza-visszatérő emlékek eltérései bizonytalanná teszik az egyszer már összeállított képet. Egy jelenet új változata módosíthatja, mire figyelsz benne, és mennyire fogadod el az elbeszélő magyarázatát. Ez a szerkezet türelmet kíván: az ismétlődés jelentését sokszor csak a későbbi részlet világítja meg, miközben a korábbi változat tovább él az olvasói emlékezetedben. A családi életre történelmi tapasztalatok nehezednek. A háború és a társadalmi helyzet elvesztése az apa sorsában válik érzékelhetővé, a fiú emlékei pedig a szocialista hétköznapokat is megmutatják. A nagy változások így a beszédben, a hallgatásban és a viselkedésben hagynak nyomot. A történelem felől nézve a család szokásai is új jelentést kaphatnak. A melankóliát az elbeszélő iróniája és a mondatok költői figyelme árnyalja. A gyerekkor mellett a vágy és az írás tapasztalata is része annak, ahogyan önmagát vizsgálja. Ha lassan olvasol, a kitérők között is észreveheted az összeköttetéseket. A könyv olyan figyelmet gyakoroltat, amely a családtagok ismerős alakjában is képes helyet hagyni a megértés korlátainak.