Leánynézőben – Gárdonyi Géza

Leánynézőben

Gárdonyi Géza

Tetszett
Nem tetszett
Kívánságlistára
Kihagyom

Olajos István vak gordonkásként egy cigánybandában muzsikál, miután a háború a korábbi zenészközösségeket is szétszórta. A magányos férfi társat keres, ezért leánynézőbe indul, ám a találkozások során a kiszolgáltatottság, a bizalom és az önbecsülés kérdései kerülnek előtérbe. A kisregény csendes humorral és együttérzéssel mutatja meg, hogyan próbál eligazodni egy olyan világban, amely gyakran előbb látja a fogyatékosságát, mint őt magát.

Miért érdemes?

A kisregény szűk nézőpontja különös figyelmet kér: Olajos István nem látja környezetét, az olvasó mégis az ő érzékeléséhez kerül közel. Hangok, megszólalások és apró bizonytalanságok vezetik a jeleneteket, ezért a társas helyzetek mögötti szándékokra kell figyelned. A történet ettől visszafogottan feszült, miközben a zenész öniróniája oldja a kiszolgáltatottság súlyát.

A háború következményei háttérként vannak jelen a szétszóródott zenekarokban, az elszegényedett emberekben és a megváltozott lehetőségekben. A könyv ezt a társadalmi tapasztalatot egyetlen ember párkeresésén keresztül teszi átélhetővé. Olajosnak minden találkozásnál mérlegelnie kell, mennyi őszinteséget engedhet meg magának, és mikor beszél helyette a környezete előítélete.

Gárdonyi prózája rövid jelenetekből, párbeszédekből és pontos embermegfigyelésekből építkezik. A leánynézés egyszerre hétköznapi esemény és erkölcsi próba: a szereplők viselkedése megmutatja, ki képes a másikat teljes emberként kezelni. Az érzelmeket kevés magyarázat kíséri, így az olvasó feladata marad, hogy a gesztusok mögött felismerje a szégyent, a reményt vagy a számítást.

Az olvasás élményét a gyengéd humor és a fájdalmas helyzetek egyensúlya adja. A történet nem siet, inkább közel enged egy olyan emberhez, akinek a mindennapi döntéseihez állandó önfegyelem kell. Akkor hat igazán, ha érdekelnek a halk lélektani fordulatok, és szívesen követed, miként őrizhető meg a méltóság egy részvétre és ítélkezésre egyaránt hajlamos közegben.

Kinek való?

Neked való, ha szereted a csendes, emberközeli kisregényeket, a párbeszédekből kibomló lélekrajzot és azokat a történeteket, amelyek egy kiszolgáltatott szereplő önbecsülését finom humorral, lassú tempóban követik.

Kinek nem feltétlenül?

Nem feltétlenül neked való, ha gyors cselekményt vagy nagy történelmi tablót vársz. A háború következményei háttérben maradnak, a hangsúly a vaksággal élő zenész magányán, a társadalmi előítéleteken és a párkeresés kellemetlen helyzetein van.

Ehhez hasonlót keresel?

Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.

Ajánlót kérek